jakis.hupont.hu

Kiss Lajos szegedi fotográfus honlapja. jakis@freemail.hu

Az árnyék

 

Szinte mindegyik fotós szakirodalom foglalkozik a megvilágítással, a fényekkel. Ezzel ellentétben kevesebb szó esik a fény természetes velejárójáról, az árnyékról. Van, hogy kellemetlenül hat egy képen, de ha tudatosan bánunk vele, akkor segítségünkre is lehet. Az alábbiakban olvassanak el néhány gondolatot az árnyékról.

Árnyéknak nevezzük a megvilágított, átlátszatlan testek mögött keletkező sötét teret. Ha a fényforrás pontszerű, akkor az árnyékot egy olyan kúpfelületnek a megvilágított test mögé eső része határolja, amelynek csúcsa a fényforrás. Az így meghatározott árnyék a test geometriai árnyéka, amely mindenütt egyformán sötét. Az árnyékkúp tengelyére merőleges sík ernyőn az árnyék a megvilágított keresztmetszethez geometriailag hasonló. Más esetben az árnyék alakja az árnyékot felfogó ernyőnek helyzetétől, alakjától függ. 

A körvonalas rajzolatból hiányzik a testnek harmadik, a hátulról előre való kiterjedése, a domborúság, azaz a harmadik dimenzió. A testnek egyes részei világosabbak, más részei pedig – ahová kevesebb fény jut – többé-kevésbé árnyékosak. Ha a világosságnak és az árnyéknak a megoszlását a rajzolaton ábrázoljuk, akkor az a harmadik kiterjedésnek, vagyis domborúságnak a látszatát adja; azaz a sík felszínen úgy látszik, mintha három dimenziós test volna.

Ha az árnyékolt felület nem merőleges az árnyékkúp tengelyére, vagy nem sík felületű, akkor az árnyék alakja már nem hasonló a megvilágított testhez, hanem torzított lesz. 

 

 

3kep.jpg

Bal oldalon egy körvonalas rajzolat látható. A mélységi kiterjedésre csak tapasztalataink alapján, illetve néhány képelem takartsága miatt következtethetünk. A középső felvétel borult időben, szórt fénynél készült. A megvilágítást egy kiterjedt fényforrásnak tekinthetjük, mely felülről és minden oldalról érkezik; árnyékos felület szinte nincs a képen. A jobb oldali kép készítésekor a napfény körülbelül merőleges volt a fényképezés irányára. Az árnyékok nemcsak a harmadik dimenzió megítélését segítik, hanem még külön információkkal is szolgálnak. Megfigyelhető például, hogy a falfelület nem teljesen sima, az esőcsatorna csöve sem párhuzamos a fallal, a vakolat nem ér le az épület aljáig, pedig mindössze centiméternyi mélységbeli eltérésről lehet szó

viztorony2.jpg

Légi és műholdképeknél az árnyékokból következtethetünk a tárgyak magasságára. A kép közepén egy 65 méter magas víztorony áll. Árnyéka jelentősen hosszabb, mint a környező épületeké, alakjából pedig sejthető a víztorony formája. (Google Earth) 

A fényforrás nem mindig pontszerű, a fény legtöbbször kisebb-nagyobb felületről árad; ekkor a fényforrás minden egyes pontja egy-egy árnyékkúp csúcsa, ilyenkor az árnyék már nem egyformán sötét. Teljes árnyékban van az a tér, amelyik valamennyi árnyékkúpra nézve közös; ide egy fénysugár sem hatol be. Ezt olyan terület veszi körül, melybe a fényforrás egyes pontjai bevilágítanak: ez a félárnyék, amely a szélei felé világosodik.

Ha a fényforrás látszólag kisebb az árnyékvető testnél, a teljes árnyék hátrafelé szélesedik. Ha a test a kisebb, mint a fényforrás, akkor a teljes árnyék szűkül és az árnyékkúp csúcsa ott van, ahol a fényforrás és az árnyékvető közös érintői találkoznak. A félárnyék mindig hátrafelé szélesedik.

.

(Folyt. köv.)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 10
Heti: 2
Havi: 162
Össz.: 22 571

Látogatottság növelés
Oldal: Az árnyék
jakis.hupont.hu - © 2008 - 2017 - jakis.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »